Spam statisztika

Pár hónapja vettük át egy cég informatikai üzemeltetését. Már az elején feltűnt, hogy milyen sok spamet kapnak. Most megvalósítottuk az általunk is használt spam megelőzési megoldást, melynek lényege, hogy csak azokat az e-maileket fogadja el a szerverünk, amik a szabványoknak megfelelnek. (Bővebben itt írtam erről.)

Bár ez a módszer állandó feladatot is biztosít számunkra, mert néha valós küldők hibásan beállított szerverei miatt kell kivétel listára tennünk címeket, de most az említett cégnek készítettem listákat, hogy milyen e-maileket nem fogadtunk el. (Bár felesleges ezt átnézni, de ők pár hétig szeretnék.)

Még engem is meglepett, hogy mennyi szemét érkezne! Most napi 1100-1200 e-mailt utasítunk el, csak arra az egy domainre. Várhatóan ez még növekedni fog, mert még az eredeti címre is próbálkoznak a küldők.

Ezek azok, amik egyébként beérkeznének és át kéne valakinek nézni, DEL gombot nyomni rajta, stb. Tegyük fel, hogy egy ilyen 5 másodpercig tart! Ez naponta kb 6.000 másodperc, tehát 100 perc, azaz másfél óra, ami egy ember munkaidejének kb. 20%-a (ez persze eloszlik az összes dolgozó között!)

2007 első 11 hónapjában a KSH szerint a bruttó átlagbér 174.800 Ft, ami az Adózóna Bérkalkulátora szerint 235.308 Ft összköltséget jelent egy foglalkoztatónak. Tehát a megtakarítás, ennek 20%-a: 47.000 Ft/hó!

Ne ez még engem is meglepett! Ehhez képest, amit fizetnek, az semmi!

Tudom, hogy elnagyolt a számítás, de nagyságrendileg rendben van. Vagy javítson ki valaki!

Gondolkodjatok el, hogy nektek mennyibe kerülhet, ha nincs valamilyen spam védelmetek!

Office 2007

Nemcsak, hogy megjelent (már jó ideje) az Office 2007, de gyakorlatilag már alig kapható (sajnos) az előző verzió, a Microsoft Office 2003. Az új verzió azon túl, hogy új kezelőfelülettel rendelkezik (és számos újdonsággal), új fájl formátumokat is bevezetett.

Ez már most is okoz problémát, és várhatóan, egy ideig egyre többet fog, amikor az ilyen fájlokat e-mailben vagy egyéb módon cserélitek, cégen belül vagy egyéb partnerekkel.

  • Mit tegyél, ha ilyet kapsz és egy korábbi Microsoft Office verziód van?
    Viszonylag egyszerű, mivel a Microsoft web oldaláról ingyenesen letölthető a konverter, amivel be tudod az ilyen fájlokat olvasni és szerkeszteni (Office XP és 2003 alkalmazásokban).
  • Mit tegyél, ha ilyet szeretnél küldeni?
    Legyél udvarias és mentsd el egy korábbi verziójú fájlformátumban! :)
  • Mit tegyél, ha ilyen Office dokumentumot kapsz és nem Microsoft Office-od van (hanem például OpenOffice)?
    Kérd meg a partnert, hogy küldje el egy korábbi verzióban vagy használj egy online konverter szolgáltatást!
  • Mit tegyél, ha Microsoft Office-od van és OpenOffice.org-ban készült irodai alkalmazásban készült dokumentumot kapsz?
    Telepítsd OpenOffice.org-ot (ingyenes) vagy
    Használj egy online konvertert vagy
    Telepítsd a Sun ODF Plugin-t!

Megjegyzés: nem tettem linket online converterhez, mert bár többet is találtam, de egyik sem tetszett. :)

5 könyv MÉM

Till Zolitól megkaptam a legújabb mém játékot, ami itt indult.
“Írd meg, mi volt az az öt könyv, amit 2007-ben olvastál, és legjobban tetszett?”
Nem szeretnék udvariatlan lenni, ezért eleget teszek a felhívásnak, bár nem szorítkozom
a 2007-es évre, mivel inkább oyat írok, amit lehet, hogy korábban olvastam, de másnak is szívesen ajánlok.

1. Paul Hauck: Csak a baj van velük? – Hogyan neveljünk kiegyensúlyozott gyerekeket
Minden fiatal szülőnek feltétlen érdemes elolvasni!

2. Demeter Tamás: Nyitott szemmel
3. Bojár Gábor: GRAPHI-SZTORI
Kedvelem a sikeres magyar vállalkozások történetét ismertető történeteket. Ez az utóbbi két könyv, bár nem új, de még ma is hasznos elolvasni.

4. Audrey NIFFENEGGER : Az időutazó felesége
Kíváló regény, amiből most készül mozifilm.

5. Kevin Mitnick, William L. Simon – A Legendás Hacker – A Megtévesztés Művészete
Informatikai átverések klasszikus történetei.

Akiknek szívesen adom tovább a stafétát:

Ismét egy lehúzási kisérlet

Kaptam egy telefonhívást:

- XY vagyok az ZZZ Kft-től. Tájékoztatni szeretném, hogy egy kérelem érkezett hozzánk, a hunetkft.com és hunetkft.eu domainek regisztrálására. Mivel Önöké a hunetkft.hu domain ezért lehetőséget szeretnénk biztosítani, hogy azt Önök még előbb regisztrálják.
Kéri a domainek regisztrálását?

- Nem köszönöm.

Ismét egy nyilvánvaló átverés! Miért szólnának nekünk, ha már más beadta a regisztrációs igényt? Sajnos kora reggel hívtak (a mobillomon!), így nem volt kedvem többet megtudni és csak egyszerűen letettem. Pedig érdekelne, hogy megint kik próbálkoznak egy újabb trükkel lehúzni a vállalkozásokat! Ne dőljetek be az ilyeneknek!

Archiválás CD/DVD-re?

Pár hete, ebéd alatt, kollégákkal szóba került, hogy mennyi egy CD/DVD élettartama. Múlt héten egy barátom hívott, hogy egy 6-7 éves munkája kell, ami archiválva van egy CD-re, de nem tudja az olvasni…

Próbáltam utána nézni, hogy mennyi a „hivatalos”, gyártók által vállalt élettartam. Először a TDK oldalán, mivel mi általában TDK használunk és értékesítünk. Ott nem találtam erre vonatkozó információt (lehet, hogy nem jól kerestem). A Memorex oldalán van egy részletes dokumentum a témában: Reference Guide for Optical Media. Laboratóriumban szimulálták, hogy milyen hatás éri a lemezeket és így 70-100 évre saccolják az élettartamot, ha megfelelően vannak tárolva és nem karcolódnak vagy nincsenek kitéve direkt napsugárzásnak vagy egyéb károsító hatásnak. (A barátomnak Memorex CD-vel van a gondja.)

Miután a technológia maga kb. 10 éves, tehát tapasztalat biztos nincs rá és várhatóan 70-100 év múlva már nem is lesznek használható lejátszók, így én inkább abból indulok ki, hogy a gyakorlatban mennyi gondunk van a lemezekkel. És az nem kevés! Bár nekem van egy több, mint 10 éves írt CD-m, ami még mindig jól működik, de a fontos adatokat érdemes egyéb módon is megőrízni. Például a szerveren egy külön diszken az archív fileoknak vagy egy USB merev lemezre másolva. Persze a hdd-k is meghibásodnak, így több különböző médián érdemes ezeket tárolni!

(A gyári CD/DVD-re a fenti nem vonatkozik, mivel azok más technológiával készülnek, mint az írható lemezek.)

Aláírás, disclaimer, e-mail formátuma

Aláírás:

Sokan ugyanazt az aláírást használják minden e-mail végén. Én szeretem mindig az adott helyzetnek megfelelőt használni:

  • Cégen belüli levelezésnél egyáltalán nem írok alá, úgyis látják, hogy ki a feladó :)
  • Ismert partnerrel való levelezésnél, gyakran csak keresztnevem vagy annak első betűjét, vagy a monogramomat írom egy egyszerű köszönéssel.
  • Új vagy ismeretlen partner esetén már a teljes nevem, cég nevet, időnként (ügy
    fontosságától függően) a cégen belüli titulusom.
    Ha szeretném, hogy adott esetben egyéb módon is el tudjanak érni, akkor a telefonszámomat
    és/vagy mobilszámomat. Nagy ritkán a cég web oldalának címét.
    Így is vigyázok, hogy rövid maradjon!

Kapni viszont rengeteg félét kapok:

  • Van, aki minden alkalommal a fényképét is beilleszti (bár első alkalommal van ennek személyes jellege, de minden e-mailben egy ismert partnerrel én túlzásnak gondolom).
  • Előfordul, hogy a cég (animált!) lógóját kapom meg minden levélben (Jaj!).
  • Vannak néha nagyon hosszú és részletes aláírások, amiben még a vállalkozás tevékenysége is szerepel (nem olyan rossz, mint egy beszúrt kép fájl, de ennek sincs sok értelme).

Szerinted milyen a jó aláírás?

Disclaimer:

Eredeti jelentése “jogi nyilatkozat” és célja, hogy minden kiküldött e-mailen szerepeljen az adott cég általános állásfoglalása a levelezésről.
Gyakorlatban annyiban különbözik az aláírástól, hogy ezt maga a levelező szerver szúrja be minden e-mail végére. Nyilván megvan az értelme, de túlzás három nyelven hosszú jogi szöveget írni. Elolvasni biztosan senki nem olvassa el, de talán kényes kérdésekben van valami haszna (nem vagyok jogász, így nem tudom, hogy adott esetben ez mitől védi meg a feladót).

Sokan használják reklámozás, például a freemail és egyéb ingyenes e-mail szolgáltatók.

Speciális felhasználás a víruskeresők által beszúrt sorok arról, hogy ellenőrizve volt a tartalom. Sok információt ez sem hordoz, ez is inkább egy reklám az antivirus cégnek. Én nem szeretem, mert felesleges, de sok kárt nem okoz. Azért érdemes odafigyelni, mert nem vett jó fényt cégedre, ha netalán valami ingyenes terméket használtok, aminek így ott virít az önreklámja. (Például az ingyenes AVG nem is használható üzleti célra.)

HTML vagy csak szöveg?

Én az egyszerű szöveget preferálom, de a HTML (formázott) e-mailt is küldök, ha szükséges kiemelni vagy jól tagolni egy levelet. Azért vigyázni kell, hogy a formázást nem szabad eltúlozni.
Ha nekem küldesz valamit, akkor kérlek, hogy a különféle levélpapír sablonoktól kímélj meg! :)

Tudom, hogy a fentiekről sokaknak más a véleményük, de én ezekben az esetekben is az egyszerűbb, tisztább megoldások felé hajlok…

Ismét, szokásos BSA kampány

A témáról már eddig is írtam:

Sokkal többet nem tudok hozzátenni, bár a BSA – APEH együttműködés óta a következő is bekerült már a DM levélbe:

Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben a jelen, ismételt levelünkre sem küldik meg a társaságuk szoftvereinek nyilvántartását a megadott határidőre, úgy gyakorolni fogjuk az APEH és a BSA között fennálló együttműködési szerződésben rögzített jogainkat.

Erre a PSZAF válasza:

Több pénzügyi szervezet megkereste a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) a Business Software Alliance – röviden: BSA – legújabb kampányával kapcsolatban a helyes fellépés iránt érdeklődve (figyelembe véve, hogy a BSA tavaly is hasonló akciót folytatott).

Ezúton szeretnénk tájékoztatni a PSZÁF felügyelete alá tartozó pénzügyi szervezeteket, hogy a BSA nem felügyeleti hatáskörű szervezet, hanem egy vállalkozások által alapított társaság, amelynek Magyarországon semmilyen felügyeleti, vizsgálati joga nincs. A BSA megkeresésére történő válaszadás kizárólag önkéntes. A PSZÁF az általa felügyelt intézményeknél – egyetértve a BSA céljával – tiltja az illegális szoftverhasználatot.

Mivel a pénzügyi szervezetek minősített adatokat is kezelnek (személyes adatok, banktitok, pénztártitok, biztosítási titok, stb.) és ezen adatok védelme törvényben előírt kötelességük, ezért az adatokhoz történő hozzáférést minden felhatalmazás nélküli harmadik személy esetében meg kell előzniük, illetve meg kell akadályozniuk. Mivel a minősített adatok a pénzügyi szervezeteknél jellemzően a számítógépeken is megtalálhatók, így ezen eszközök vizsgálatát minden esetben meg kell tagadni. Az informatikai eszközökön vizsgálatot csak a magyar jogszabályok által felhatalmazással rendelkező hatóságok (Rendőrség, Ügyészség, PSZÁF, APEH stb.) folytathatnak. Javasoljuk, hogy a pénzügyi szervezet minden esetben ellenőrizze a vizsgálatra kiérkező jogosultságát, kétely esetén segítséget kérhet a PSZÁF Engedélyezési és Jogérvényesítési Igazgatóságától.

Forrás: Tájékoztatás a Business Software Alliance legújabb kampányával kapcsolatban

Használjatok jogtiszta szoftvert és döntsétek el a fentiek alapján, hogy el akarjátok-e készíteni a “szoftvernyilvántartásotokat”!

Online hirdetésben is lehet vírus

A felhasználók elsősorban éberséggel, illetve valódi védelmet nyújtó, márkás vírus- és kémprogram-ellenes szoftverek használatával védekezhetnek. Don Jackson figyelmeztetése szerint a webböngészőkbe beépített biztonsági mechanizmusokban nem szabad feltétel nélkül megbízni – ugyanis előfordul, hogy a kártékony kód a valódi tartalommal azonos helyen kerül hosztolásra.

Az egész cikk olvasható: Károkozót is rejthet egy-egy banner

Tanulságok:

  • Ha Ti is használhatok hirdetésre külső forrást, akkor fontos, hogy az megbízható legyen! (Nyilván a Google Adsense és Etarget oldalairól származó hirdetésekkel nincs ilyen gond.)
  • Szükséges a víruskereső és kémprogram irtó programok használata!

Tartalék szerver

A bejegyzés apropója, hogy egyik ügyfelünknek tönkrement a szervere. Egyszerű hardver hiba volt, valószínűleg valami tápegység probléma, ami viszont károsította az alaplapot is. Előfordul az ilyen. Amint kiderült, rögtön ment a szervizesünk, megállapította a gondot, kicseréltük a hibás alkatrészeket (természetesen egy kb. kétéves gépbe nem tudtuk már, csak újabb típust tenni). Ez szükségessé tette új meghajtó programok (driverek) telepítését a Windows Serverhez. A különféle, ilyenkor szokásos gondokat figyelembe véve, viszonylag hamar megvoltunk és csak egy munkanap esett ki!

Viszont 1 munkanap nagyon sok is lehet!

Gondoljátok végig, hogy nálatok mit jelentene! Elképzelhető, hogy jobban megéri egy tartalék szervert is beszerezni (lehetőleg az élessel egyforma konfigurációt)! Ha lett volna ilyenünk, akkor egyszerűen át kellett volna tenni a merevlemezt (kettőből az egyik sértetlen volt) és gyakorlatilag majdnem azonnal működhetett volna tovább a cég!

Ezt még azzal lehet fokozni, ha az adatokat is egy automatizmus minden éjjel átmásolja, így egy mentés is van, ha még a merevlemezzel is történne valami. (Természetesen léteznek kész szoftverek, amivel folyamatosan lehet az adatokat két kiszolgálóra írni, de ezek ára jelentős.)

Nem olcsó egy tartalék szerver, de csökkentheti az állásidőt, így lehet, hogy többet meg tudtok spórolni.

Hogyan tudtok óhatatlanul jogsértést elkövetni?

Ma már nem csak a szoftver jogtisztaságára kell odafigyelni, hanem minden anyag forrására és felhasználásának feltételeire. Rengeteg lehetőségetek van, hogy véletlenül hibát kövessetek el. :)

Például (de nem kizárólag):

  • Térképek: semmilyen szkennelt vagy térkép oldalról kimásolt kép nem megfelelő! Vagy Ti rajzoltok egy skiccet vagy használjátok valamelyik online térkép siteot: Ötletek térképek használatához)
  • Fotók: bárhol is szerepel kép, vagy meg kell venni, vagy ingyenes forrásból beszerezni vagy saját magatoknak kell elkészíteni azt.
  • Egyéb ábrák, ikonok.
  • Zenék: talán ezt mondani sem kell. Ha a boltodban háttér zene szól, akkor még az sem elég, ha megvásárolsz egy CD-t! Talán a legszélsőségesebb kérdés, hogy a telefonközpont által lejátszott zene is ebbe a körbe tartozik.
  • Betűkészletek: ezek sem kivételek! Léteznek ingyen fontok, de nagy részük jogdíj köteles.

Tapasztalatom az, hogy sok esetben egy dolgozó vagy megbízott külsős cég használ fel olyan anyagot, amit „csak letölt” valahonnan. A cégvezetésnek mindig meg kell győződni, hogy ténylegesen megvásárlásra kerültek a felhasználási jogok (és nem csak e-mailben küldte el a fejlesztő).