Tudakozó

Ez a bejegyzés sem az informatikáról fog szólni, csak távolról.

Történt, hogy egy álláshirdetés kapcsán, egy jelentkező pont azt a kollégát hívta fel telefonon, akinek az állása meg volt hirdetve. Azon túl, hogy kellemetlen egy ilyen szituáció, elgondolkodtam, hogy ez hogyan történhetett meg! Hamar felmerült a T-Com tudakozó és kiderült, hogy a magyarázat is egyszerű. Egy ideje már a mobil számokat is listázza az Online Tudakozó és az adott kolléga száma volt az első a listában.

Adott volt a feladat: tegyük tisztába az itt megjelenő információkat!

Minden volt a listában:

  • összes vonalas számunk
  • normál mobil számaink
  • nem létező (és soha nem is létező) mobil számok

1. Normál mobil számok:
Mint kiderült a nem titkos számokat a T-Com automatikusan átveszi a mobil szolgáltatóktól és megjeleníti azokat az Online Tudakozóban.

Eddig nem voltak titkosak a mobil számaink, mivel a cél az volt, hogyha valakit érdekel, akkor utána tudjon nézni, hogy ki hívta. Viszont, így a cég nevére való keresésre is előjön a teljes lista, amit nem szeretnénk, tehát ezek után titkosak lesznek a számaink.
A számok titkosítását a saját mobil szolgáltatónál kell kérni és utána pár nap alatt automatikusan kikerülnek a listából:

A mobilszámok tudakozóból való törlését titkosítással lehet kérni a mobilszolgáltatónál.

2. Nem létező számok.
Ez nehezebb, mert az adott szolgáltató ügyfélszolgálata szerint, nem is léteztek az adott számok.
Így, vissza a T-Com-hoz és kérni, hogy töröljék a tudakozóból, mint hibás számok:

Mivel a Vodafone tudakozójában nem szerepelnek a számok így töröltem a T-Com adatbázisából is. Néhány napon belül, a következő tudakozó frissítésekor már ott sem fog megjelenni.

És ez így is lett.

3. Most már csak a vonalas számok maradtak.
Itt csak egy számot akartam megtartani és miután láttam máshol, hogy web címet is be lehet írni, így gondoltam arra még érdemes rákérdezni (nem mintha várható lenne, hogy onnan sokan klikkeljenek):

Az ügyfélszolgálat csak írásban fogad el adatkezelési módosításokat, így le kéne írni pár sorban a kérelmet. Tartalmaznia kéne, hogy melyik számokat szeretnék rejtetten (titkosan) kezelni, ill. melyik számhoz szeretnék a webcímet hozzárendelni. Ezt a kérelmet át kéne faxolni (cégszerűen aláírva és aláírási címpéldánnyal együtt). A rejtett adatkezelésnél se a telefonkönyvben, se a tudakozóban nem jelenik meg a szám. A webcím többlet bejegyzése ingyenes, de csak a tudakozóban jelenik meg (a telefonkönyvben nem).

(Többi eddig ment e-mailben, most faxolni kellett. Utána két hét múlva rákérdezni, de végül ezt is sikerült beállítani.)

Most már tényleg csak az jelenik meg, ami szükséges és amit én szeretnék.

Keress rá Te is a T-Com Online Tudakozó-ban a cégedre és ellenőrizd, hogy tényleg a kívánt információk szerepelnek benne. Nektek sem hiszem, hogy jó lenne, ha egy érdeklődő egy raktáros mobil számát hívná fel. 🙂

Extra tipp: ha a jövőben egy mobil szám tulajdonosát keresed, akkor nem kell végignézni a mobil szolgáltatók tudakozóit, elég a T-Com Online Tudakozó.

Keresés

Gyakori, hogy egy oldalra kikerül egy “Keresés”-t biztosító lehetőség. Mint, itt a saját blogomon, jobb oldalon, a menü tetején. Ez a látogatóknak egy segítség, hogy könnyen tudjanak a megjelent bejegyzésekben keresni. Viszont ennek veszélye is van!

Több oldalon tapasztaltam már, hogy tudtam, hogy ott egy adott tartalom, amit sehogy nem találtam meg a saját keresővel. Végül kénytelen voltam egy külső keresőt (Google 🙂 ), segítségül hívni, ami persze rögtön megtalálta!

Erre készítettem egy példát is: teszt_kereseshez.pdf
Ebben szerepel egy kulcsszó, amire keresve a Google-ben, meg fogja találni, viszont jobb oldalt nem!
A dokumentumban ott van a két példa link is, ide nem tehetem ki, mert akkor már a tartalmi részben is benne lenne az adott kulcsszó.
(Jelenleg, erre a kulcsszóra a Google egyáltalán nem hoz találatot. Ha olyan szóra keresel, ami gyakoribb, akkor a site:oldal_neve -t is be kell írni, mint a példában látszik!)

A jelenség oka, hogy a WordPress keresője (mint sok más tartalomkezelő rendszer keresője) csak az adatbázis tartalmában fog keresni, míg egy külső kereső az oldalon lévő összes fileban, amit indexelni tud, így PDF-ben is.

Javaslatom, hogy csak akkor használj keresőt az oldalon, ha az tényleg hatékonyan tud segíteni. Nincs annál bosszantóbb, mint ha ott a kereső, de nem tudja a megfelelő találatot hozni. Én, például, ha nincs rá lehetőség az oldalon, akkor rögtön Google-t próbálom használni, ha viszont ott egy keresést biztosító mező, akkor azzal próbálkozom.

Ha a tartalomkezelő rendszeretek beépített keresője nem alkalmas a feladatra, akkor a Google-nek van, a saját oldalba illeszthető megoldása, tehát érdemes azt használni. Viszont a beépített keresőnek van egy nagy előnye, el tudja tárolni, azokat a kereső kifejezéseket is, ami nem is szerepel az oldalon, így nem is ad találatot. Egyébként, csak a találatot eredményező (és azon a látogató klikkelő) kulcsszavak kerülnek be az oldal statisztikában. Egy lista az eredménytelen keresésekről is ötletet adhat, hogy mi érdekli a látohatóidat!

Miután kiderült, hogy ezen az oldalon található kereső sem megfelelő, ki kéne kapcsolnom azt, de akkor nem tudnád kipróbálni, tehát marad. 🙂

Adatvédelem

Egyik ügyfelünk vásárolt egy új munkaügyi szoftvert. Bár ez egy dobozos termék, de kiderült, hogy elég sok a gond vele. Emiatt gyakran várta el a fejlesztő cég, hogy az adatbázist, hibakeresés céljából, másolják fel az ő szerverére.

Bár tudom, hogy a programozókat nem érdeklik az adatok és tényleg csak hibakeresés miatt van szükségük az adatbázisra, de pont a munkaügyi adatok minden dolgozó személyes adatát tartalmazzák! Ilyen esetben semmiképpen nem tartom megengedhetőnek ezt az eljárást!

Persze az egyéb pénzügyi adatok is bizalmasak, de vannak kiemelkedően kényes adatok, amikre többszörösen oda kell figyelnetek! Ne engedjétek, hogy ezek kikerüljenek a cégetek rendszeréből!

Viddler, IndaVideo és társai

Közel egy éve írtam a videó beszúrásról. Akkor ezt írtam:

az adott szolgáltató később hirdetéseket helyezhet el a Ti videótokon

Mostanában a Viddler nagyon népszerű, több helyen is ezt használják. Mégis, professzionális célokra, mindenkit lebeszélnék ezen oldalak használatáról! Elvégre az e-mail címnek sem freemailes címet használtok, nem? 🙂

Mi az ügy aktualitása? Tegnap vettem észre, hogy az IndaVideo reklámot jelenít(etett?) meg egy-egy videó lejátszása előtt! Más oldalakon, a videók végén, egyéb hasonló videók reklámja szokott szerepelni.

Gondolom nem szeretnéd, hogy a saját oldalatokon olyan hirdetés jelenjen meg, aminek bevételéből nem részesülsz, aminek tartalma felett nincs kontrolod és még az is lehet, hogy konkurens terméket reklámoz. (Ha Panasonic kereskedő vagy, akkor kicsit furcsán fest az oldaladon az aktuális IndaVideo-s Sony reklám.)

Tehát jobb, ha ezeket a saját web oldaladra másoljátok fel a megfelelő lejátszóval!

Technikai tippek munkatárs kereséshez

Szakértők azt mondják, hogy fel lehet adni olyan álláshirdetést, amire kevesen, de a megfelelő egyének jelentkeznek, nekem még nem sikerült. 🙂 Elméletileg ez is olyan, mint egy marketing üzenet, de hiába van jól megfogalmazva egy hirdetés, leírva, hogy mik a követelmények, az a tapasztalatom, hogy ezt sokan nem veszik figyelembe. (Például egy jelentkező, amikor a jogosítvány és gyakorlat követelmény: „Igaz feltételnek írták a 3 éves munkatapasztalatot, de úgy gondolom egy próbát megér, jelenleg pályakezdő vagyok. Sajnos jogosítványom nincs. Viszont rengeteg tapasztalatom van számítógépek szervizelésében.”)

Ha nem sikerül megfelelően célzott önéletrajzot feladnod és sok a jelentkező. Vagy sikerül, de szeretnél egy kis időt spórolni, akkor a következőket javaslom:

1. Ne a saját e-mail címed szerepeljen, hanem valami általános. (allas@, job@, munka_2008@, stb.)
Ha több helyen adsz fel hirdetést, akkor mindegyiknek legyen külön! Így tudni fogod, hogy melyik helyen érdemes hirdetni! Amikor már nem kell, akkor egyszerűen meg tudod szüntetni az e-mail címet és így a későbbi spameket sem fogod kapni. (Az interneten megjelent hirdetéseknél megadott címre, néha még több hónap után is kapok spamet.)

2. Erre/ezekre a címekre be tudsz állítani egy automatikus választ:

Tisztelt Pályázó!

Köszönjük, hogy megtisztelt minket bizalmával, és jelentkezett cégünkhöz.

A beérkezett pályázatok összesítése után – amennyiben pályázata alapján kiválasztásra kerül -, jelentkezünk Önnél egy személyes találkozó egyeztetése céljából.

Amennyiben pályázata nem jár sikerrel, illetve nem tudunk végzettségének megfelelő munkalehetőséget ajánlani Önnek, adatait regisztráljuk.

Üdvözlettel,
… Kft

Így nem szükséges manuálisan megválaszolnod az eleve nem megfelelő jelentkezők e-mailjét. (Már ha van benned késztetés, hogy minden jelentkezőnek küldj valami választ. :))

Ezek a könnyen megvalósítható lépések, amivel sok időt lehet spórolni. Végül jöjjön egy haladóbb tipp:

3. Sajnos sok jelentkezőnek még így is kicsit félrevezető az önéletrajza, vagy fontos információ nem derül ki belőle. Van, aki ilyenkor egy gyors telefonos interjút javasol előszűrésnek, nekem ez a módszer nem mindig sikeres. Így az önéletrajzok alapján szokott kialakulni, hogy ki kerül behívásra, egy személyes megbeszélésre. Ott minden jelentkezőnek egy adatlapot kell kitölteni, ahol már minden fontos kérdés szerepel.
Gyakran előfordul, hogy ránézve az adatlapra rögtön kiderül, hogy valamelyik válasz miatt, eleve nem megfelelő a jelentkező, tehát kár volt behívni! (Így neki és magamnak is feleslegesen ment el az idő.)
Erre a javaslatom, hogy a jelentkezéshez készíts egy webes formot! Itt minden fontos kérdést fel tudsz tenni és kötelezővé a választ, tehát nem tudja a jelentkező véletlenül kihagyni azt. Megoldható, hogy itt csatolja az önéletrajzát és ezen keresztül kelljen eleve jelentkezni. Így már eleve egy Neked tetsző, előszűrt jelentkezéseket fogsz kapni, amit utána még mindig lehet finomítani egy telefonos interjúval.

Lehet, hogy ez kicsit személytelen, de sok időt meg lehet vele spórolni és a tényleg megfelelő jelentkezőket behívni!

(Ha ez bonyolult, akkor e-mailben is vissza tudsz küldeni egy ilyen adatlapot, amit ki kell tölteni a jelentkezőnek.)

Védd a géped! – frissítve

Kicsit elnagyoltra sikerült a bejegyzésem, amihez két hozzászólásban fontos kiegészítést kaptam, így most azokkal kiegészítem.

Nem szoktam otthoni felhasználású gépekről írni, most mégis megteszem.

Az elmúlt időben több ügyfélnek változtatták meg a web oldalát, úgy, hogy kártékony kód került fel rá. Ezt, valószínű olyan gépekről, amit nem irodai környezetben használtak, hanem otthon, egyebek mellett munkára is. Már korábban itt írtam róla, hogy léteznek olyan vírusok, nem kívánt programok, amelyek ellopják az FTP jelszavakat, elküldik azokat egy külső helyre, ahol egy másik program, ennek segítségével, lecseréli a web oldalon a HTML és PHP fileokat és hozzáilleszt egy kártékony kódot. Tehát bármennyire véded az irodai rendszeredet, ha egy külsős partner vagy egy munkatársad, aki otthonról is dolgozik, nem teszi ugyanezt a saját gépével. Elég egy nem megfelelően védett pc, amin el van tárolva a web oldalad jelszava és kész a baj.

Lássuk, hogy milyen veszélyek fenyegetik az internetre kapcsolat számítógépeket? Hogyan érkezhetnek nem kívánt programok és hogyan tudtok védekezni?

1.) Direktbe érkeznek, a gép valamelyik kifele nyújtott szolgáltatásán keresztül, ha nincs tűzfal és a számítógép közvetlenül csatlakozik a hálózathoz. Persze ez így erősen nem javasolt! Én a router használatát preferálom, de ha az sincs, akkor a Windows XP beépített tűzfala elég szokott lenni, csak legyen bekapcsolva és ne legyenek rajta kivételek engedélyezve!
A Windows XP beépített tűzfalának működése egyszerű: kifele minden forgalmat engedélyez, de befele nem, csak ami a kivételnél szerepel. Ott lehetőleg ne legyen semmi, de a „Fájl és nyomtató megosztás” semmiképpen. (Sok program telepítéskor szeret egy szabályt kreálni, amiben saját magát engedélyezi, teljesen feleslegesen! Töröld, ami nem kell, csak az maradjon, amiben 100%-ig biztos vagy!)

2.) E-mailen keresztül jönnek.
Megfelelő szolgáltató kell, akinél van vírusszűrés. (Egyáltalán meglepő, hogy ez nincs mindenhol!) Ha az e-mail postafiókodon nincs szűrés, akkor kell egy rendszeresen, automatikusan frissülő antivirus program.

3.) Azonnali üzenetküldőkön keresztül.
Skype, MSN és egyéb üzenetküldő programok sem mentesek a biztonsági résektől, így azok is veszélyforrások! Ezek ellen is a folyamatos frissítés és egy jó víruskereső a megoldás. (Továbbá a VoIP kliensek is problémásak lehetnek, bár azokról még nem olvastam kihasznált biztonsági problémát.)
Köszönöm Till Zoltán-nak a kiegészítést!

4.) Ilyen-olyan letöltött szoftver, amit a felhasználók telepítenek, hogy kipróbálják.
NE! Ha nem tudod, hogy mi az, akkor ne telepítsd! (Ha tudod, akkor se! :))
Vagy ha már mindenképpen érdekelnek a különféle szoftverek, akkor használj egy virtuális gépet!

5.) Böngőszőből!
Ez a legvalószínűbb és leggyakoribb veszély forrás. Ehhez “értelmesen” kell böngészni, de népszerűek az alternatív (nem Internet Explorer) böngészők is. Az én tapasztalatom, hogy Internet Explorer is teljesen megfelelő, de, oda kell figyelni! “Értelmesen” böngészni, nagyjából annyit jelent, hogy ha valami rákérdez arra, hogy “telepíti az akármilyen komponenst”, akkor arra mindig “nem”-et kell válaszolni! Ez a veszély leginkább Internet Explorer-ben jelentkezik, a többi böngészőben ez nincs vagy máshogy van (bár ott is lehetett már vírusos kiterjesztésről hallani). Ilyen szempontból egy Firefox vagy Opera lehet, hogy megfelelőbb választás, főleg ha már többször előfordult, hogy összefertőződött egy gép. 🙂

Tehát a jó tanácsok:

  • Windowsupdate. Folyamatosan frissítsd a Windowst, legjobb, ha engedélyezed, hogy ez automatikusan megtörténjen!
  • A használt böngészőt folyamatosan frissíteni kell! (Windowsupdate-tel az Internet Explorer automatikusan frissül, egyéb böngészők indításkor jelzik, ha van új verzió.)
  • Tűzfal. Mindenképpen használj tűzfalat! Routert, vagy legalább a Windows beépített tűzfalát.
  • Víruskereső (és egyéb nem kívánt program védelem). Otthoni felhasználásra például az AVG ingyenes.
  • Ne legyél rendszergazda a gépeden! Bár, tapasztalatból mondom, hogy ez erősen megnehezíti a munkát és még mindig sok problémás program van, ami limitált jogosultsággal nem tud futni, de csökkenti a veszélyeket, ha nem rendszergazda jogosultságú felhasználóval használod a napi munkához a pcdet.
    Köszönöm, vsz-nek a hasznos kiegészítést!
  • Ésszel! Ha valamit nem tudsz, inkább kérdezz! Az, hogy egy program azt jelzi, hogy “nagy a baj” és feltétlen telepítened kell valamit, még nem jelent semmit! Lehet, hogy a telepítés után lesz igazán probléma!

Föld Napja

Tegnap volt a Föld Napja, de csak ma sikerült megírnom a bejegyzést, mivel tegnap nem kapcsoltam be a gépeimet. 🙂

Mit tehetsz a Földért? Az energiatakarékosság az egyik legfontosabb! És ezzel ráadásul még spórolhatsz is, mert kevesebb energia, kevesebb költség!

Egy-két tipp:

1.) Gép helyett router vagy egyéb céleszköz.
Sokan régi gépeket helyeznek üzembe routernek, print szervernek vagy egyéb célra. Nem jó ötlet! A gépek lényegesen többet fogyasztanak, mint egy router vagy nyomtató kiszolgáló. Ráadásul a működtetésük is többe kerülhet, mert bonyolultabb lehet a kezelésük. És, mivel régi gépek, ezért a meghibásodás valószínűsége is nagyobb. Hadd ne folytassam!
Csak az egy éves energiaspóroláson meg tud jönni egy olcsóbb céleszköz ára! Érdemes!

2.) Egy gép használata, több helyett.
Gyakran előfordul, hogy az évek során több rendszert használtak és mindegyik külön PC-re került, így több kis teljesítményű (de nagy energiafogyasztású) működtetése szükséges. Ha ilyen van, akkor érdemes megpróbálni összevonni ezeket, hogy kevesebb számítógépen fussanak a szükséges szoftverek! Ha máshogy nem, akkor virtuális gépekkel megoldható.

3.) Amire nincs állandóan szükség, kikapcsolandó.
Előfordul, hogy bizonyos gépek, csak ritkán kellenek. Mondjuk, azért megy egész nap, hogy éjjel 11-kor végrehajtson egy feladatot. Vagy az egyik munkatárs távolról akarja elérni az irodai munkaállomását, ami így akár egész hétvégén áramot fogyaszt, pedig lehet, hogy csak 1 órát használja.
Tudtad, hogy a modern számítógépek már a hálózatról is elindíthatóak? Lehet, hogy így egy kicsit bonyolultabb elérni az irodai PC-det, mert távolról be is kell kapcsolni, de talán megéri.

És ne feledd! Nem csak a környezetet óvod a kisebb áramfogyasztással, hanem a költséged is alacsonyabb lesz! 🙂

Munkaállomások és szerverek elnevezése

Minden számítógépnek nevet kell adni, amivel a hálózaton azonosítható. Kezdetben ad-hoc jellegű szokott az elnevezés lenni, tehát egy munkaállomást a felhasználójáról vagy egy véletlenszerű karaktersorozattal neveznek el, egy szervert pedig egyszerűen SERVER-nek. Ahogy nő egy hálózat, ez egyre zavaróbb lehet, az adminisztrációt tekintve is, de akár ha meg kell találni a hálózaton egy gépet.

Érdemes a gép elnevezésekbe rendszert vinni és az azt használó neve nem alkalmas erre, mert változhat. Viszont a pozíció nem változik, tehát a gépeket legjobb vagy egyszerűen sorszámozni (PC01, PC02, PC03, stb.) vagy egy adott osztályon belül elnevezni (PENZUGY1, PENZUGY2, CEGVEZETES1, stb.)
Windows rendszereken megjegyzést is lehet adni, amit könnyű módosítani. Ide már be lehet írni a felhasználó nevét vagy a fizikai helyet, ahol megtalálható az eszköz.

Kiszolgálókat a funkció alapján is el lehet nevezni (FILESERV1, FILESERV2, stb.), bár itt a fantázia nevek segíthetnek a felhasználóknak “emberközelibbé” hozni egy szervert vagy beszélni róla. (Nyomtasd ki a NYOMTSERV1 nyomtatójára! vagy Nyomtasd ki a MOZART nyomatójára!)

Megjegyzés: a gép elnevezéseknél célszerű az angol abc betűin és számokon kívül egyéb karaktert nem használni. Azok még mindig okozhatnak problémát.

Törlés

Az adatmegőrzés (mentés, archiválás) másik oldala, amikor túl sokat vagy akár mindent megtartunk, azt is, ami felesleges. Ennek is megvan a maga problémája:

  • Előfordulnak technikai korlátok, amibe könnyű beleütközni. Például az Outlook Express 2GB-os maximális mérete, egy Exchange adatbázis régen 16GB, most 75GB maximális file mérete, stb. Ezek elérésekor az adott alkalmazások általában megállnak, és nem tudnak tovább működni.
  • Megnehezíti a tényleg fontos adat megtalálását, a felhalmozódott adatokban való keresést. Hiába használsz asztali keresőt, a jól megfogalmazott kulcsszavakkal is sok irreleváns találat is előkerülhet.
  • A nagymennyiségű adat tárolásához több és nagyobb merev lemez szükséges. A napi mentés tárolásához is nagyobb kapacitású tároló kell. Bár az adattárolók nem drágák, de így is jelenthet ez többlet költséget.
  • Az adatokkal való munka tovább tart. Példáu egy esetleges migráció elhúzódhat, amiből többletköltség merülhet fel.

Tehát:

  • Töröld a felesleges e-maileket! Nem kell mindent megtartani.
  • Töröld a felesleges, közbenső munka fájlok verzióit!
  • Töröld az eltávozott kollégák által otthagyott felesleget!
    (Persze azért írd ki előtte DVD-re, mert biztos kiderül, hogy mégis kell belőle valami!)

Még mindig a spamekről

Teljesen egyszerűen összefoglalva a kérdést, két féle képen lehet megközelíteni a kéretlen reklám levelek ügyét:

1.) Egy adott e-mailt elfogad egy szerver és utána a „gyanús” leveleket, megjelöli vagy törli.
2.) A szerver már a legelején eldönti, hogy egy adott e-mailt elfogad-e vagy nem. Ha egy e-mailt nem fogad el, akkor a küldő oldali kiszolgálónak kell „kezelnie a kérdést”, tehát neki kell a feladót értesíteni, hogy nem sikerült az e-mail elküldése.

Én (mi) az utóbbit preferáljuk, mert így nem vesszük át a problémát!

Nézzük a felmerült kérdéseket (mini interjú, saját magammal):

Minden spamet ki tudunk szűrni?
Nem. Így is lesznek spamek, amik átjutnak és gyakorlatilag kizárt, hogy minden kéretlen reklámlevelet azonosítani lehessen!

Miért nem lehet mindegyiket azonosítani, ránézésre látszik!?
Ami egy emberi felhasználónak egyértelmű, az egy gépnek nem az. Ráadásul folyamatosan változnak, fejlődnek a spamek (például egy időben megjelentek, az addig ismeretlen PDF filet tartalmazó típusok).

Vannak-e téves szűrések?
Igen. Ebben az esetben a feladó erről értesül a saját levelező szerverétől.

Mi van, ha nem értesül?
Akkor az ő levelező szervere hibásan működik.

Ez elfogadhatatlan! Miért nem lehet megoldani, hogy minden levél megérkezzen és a spamek nem? Így lehet, hogy egy fontos megrendelést nem kapunk meg!
Ha minden e-mailt elfogadnánk, akkor is elveszhet egy megrendelés, mert a sok levélszemét között nem tűnik fel, hogy van egy értékes! Tudni kell róla, hogy ilyen a rendszer és ennek megfelelően használni azt. Ha valaki megrendelést küld, és nem kap rá választ, akkor biztos fog valahogy jelentkezni.

Több megoldás van a spam szűrésre, megelőzésre. Én a fentit jónak és hatékonynak tartom, de bármi ötletet szívesen meghallgatok! 🙂