Archive for the 'infó' Category

Tudakozó

Ez a bejegyzés sem az informatikáról fog szólni, csak távolról.

Történt, hogy egy álláshirdetés kapcsán, egy jelentkező pont azt a kollégát hívta fel telefonon, akinek az állása meg volt hirdetve. Azon túl, hogy kellemetlen egy ilyen szituáció, elgondolkodtam, hogy ez hogyan történhetett meg! Hamar felmerült a T-Com tudakozó és kiderült, hogy a magyarázat is egyszerű. Egy ideje már a mobil számokat is listázza az Online Tudakozó és az adott kolléga száma volt az első a listában.

Adott volt a feladat: tegyük tisztába az itt megjelenő információkat!

Minden volt a listában:

  • összes vonalas számunk
  • normál mobil számaink
  • nem létező (és soha nem is létező) mobil számok

1. Normál mobil számok:
Mint kiderült a nem titkos számokat a T-Com automatikusan átveszi a mobil szolgáltatóktól és megjeleníti azokat az Online Tudakozóban.

Eddig nem voltak titkosak a mobil számaink, mivel a cél az volt, hogyha valakit érdekel, akkor utána tudjon nézni, hogy ki hívta. Viszont, így a cég nevére való keresésre is előjön a teljes lista, amit nem szeretnénk, tehát ezek után titkosak lesznek a számaink.
A számok titkosítását a saját mobil szolgáltatónál kell kérni és utána pár nap alatt automatikusan kikerülnek a listából:

A mobilszámok tudakozóból való törlését titkosítással lehet kérni a mobilszolgáltatónál.

2. Nem létező számok.
Ez nehezebb, mert az adott szolgáltató ügyfélszolgálata szerint, nem is léteztek az adott számok.
Így, vissza a T-Com-hoz és kérni, hogy töröljék a tudakozóból, mint hibás számok:

Mivel a Vodafone tudakozójában nem szerepelnek a számok így töröltem a T-Com adatbázisából is. Néhány napon belül, a következő tudakozó frissítésekor már ott sem fog megjelenni.

És ez így is lett.

3. Most már csak a vonalas számok maradtak.
Itt csak egy számot akartam megtartani és miután láttam máshol, hogy web címet is be lehet írni, így gondoltam arra még érdemes rákérdezni (nem mintha várható lenne, hogy onnan sokan klikkeljenek):

Az ügyfélszolgálat csak írásban fogad el adatkezelési módosításokat, így le kéne írni pár sorban a kérelmet. Tartalmaznia kéne, hogy melyik számokat szeretnék rejtetten (titkosan) kezelni, ill. melyik számhoz szeretnék a webcímet hozzárendelni. Ezt a kérelmet át kéne faxolni (cégszerűen aláírva és aláírási címpéldánnyal együtt). A rejtett adatkezelésnél se a telefonkönyvben, se a tudakozóban nem jelenik meg a szám. A webcím többlet bejegyzése ingyenes, de csak a tudakozóban jelenik meg (a telefonkönyvben nem).

(Többi eddig ment e-mailben, most faxolni kellett. Utána két hét múlva rákérdezni, de végül ezt is sikerült beállítani.)

Most már tényleg csak az jelenik meg, ami szükséges és amit én szeretnék.

Keress rá Te is a T-Com Online Tudakozó-ban a cégedre és ellenőrizd, hogy tényleg a kívánt információk szerepelnek benne. Nektek sem hiszem, hogy jó lenne, ha egy érdeklődő egy raktáros mobil számát hívná fel. 🙂

Extra tipp: ha a jövőben egy mobil szám tulajdonosát keresed, akkor nem kell végignézni a mobil szolgáltatók tudakozóit, elég a T-Com Online Tudakozó.

Lapolvasásról

Egy lapolvasó használatánál, hajlamosak a felhasználók annak legjobb minőségét kihasználni és a szkenneléseket úgy végezni. Így néha használhatatlanul nagy file méretet kapva. Pedig fontos meghatározni a szkennelés célját és utána ennek megfelelően kiválasztani a megfelelő minőséget és fileformátumot.

Ha egy kreatív stúdióban a szkennelés célja az anyag további feldolgozása, akkor jogos, hogy a lehető legjobb minőséget használják. Viszont, ha az anyagot e-mailben való elküldés vagy tárolás, archiválás érdekében állítjátok elő, akkor közel sem biztos, hogy egy gyengébb minőség nem megfelelő! Sőt! Miután a gyengébb minőség kisebb file méretet jelent és ez mind e-mailben való küldésnél, mind tárolásnál nagy jelentőséggel bír, célszerű az optimális minőséget választani.

A szkennelésnél a következőket érdemes figyelembe venni:

  • Felbontás. DPI (dot-per-inch, tehát képpont/hüvelyk). A szám minél magasabb annál több pixel van 2,54 centiméterenként, tehát annál finomabb részleteket tárol a kép, így jobb a minősége. A több információhoz nagyobb file méret szükséges.
    Összehasonlító táblázat és példa:
    100 dpi, szürke árnyalatos, tömörített tif: 46KB
    200 dpi, szürke árnyalatos, tömörített tif: 153KB
    300 dpi, szürke árnyalatos, tömörített tif: 328KB
    600 dpi, szürke árnyalatos, tömörített tif: 1185 KB
  • Színmélység. Meghatározza, hogy egy adott képpont hány színből állhat. Általában lehet fekete-fehér; szürke árnyalatos vagy színes 256 színű; vagy több milliószínű. Ebben a sorrendben jelent egyre nagyobb file méretet (mivel az információ eltárolásához egyre több byte szükséges). Ha nem fényképről, hanem hagyományos dokumentumról van szó, akkor egy 256 színű szürkeárnyalatos vagy színes megfelelő kell, hogy legyen.
    Példa:
    200 dpi, szürke árnyalatos, tömörített tif: 153KB
    200 dpi, több milliószínű, tömörített tif: 2710KB
  • Fileformátum. Ami leginkább számít, hogy tömörített vagy nem, és ha tömörített, akkor az milyen módszerrel (veszteséges vagy nem). Persze itt már a későbbi felhasználás is figyelembe veendő. Anélkül, hogy túl sok részletre kitérnék, gyorsan, hogy nagyjából mik az elterjedt, javasolt formátumok és milyen célra:
    TIF – alkalmas fényképhez vagy grafikához. További előny, hogy több oldalas is lehet.
    JPG – leginkább fényképhez alkalmas, grafikához vagy egyéb dokumentumhoz kevésbé.
    GIF – web oldalon megjelenített képekhez, szkenneléshez nem ajánlott.
    PNG – web oldalon megjelenített képekhez, szkenneléshez nem ajánlott.
    PDF – bár nem közvetlenül képformátum, de lapolvasó szoftverek támogatják. Fő előny, hogy megjelenítéshez, nyomtatáshoz majdnem minden gépen rendelkezésre áll az Adobe Reader.

    (Összehasonlító táblázatot nem készítek, mert alapvetően a felhasználás céljához javasolt a fileformátumot igazítani.)

Mindenképpen fontos, hogy a megfelelő felbontást és fileformátumot használjátok!
Ha egy dokumentumot akartok e-mailben továbbküldeni (kvázi fax kiváltása, aminek felbontása 200*100dpi), akkor 200 dpi-s, szürkeárnyalatos, PDF vagy TIF megfelelő formátum.
Ha a dokumentumokat archiváljátok, akkor lehet, hogy érdemesebb a 300 dpi-t választani és esetleg színesen (de elég a 256 színű) archiválni.

U3

A Chip magazinban jelent meg egy cikk az U3 technológiáról. Bár nem teljesen új, mert egy-két éves, de én még nem hallottam róla.

Az U3 egy “okos” USB kulcs (USB memória, vagy pendrive). 128 bites kulccsal kerülnek rá titkosítva az adatok, minden használat előtt a jelszót be kell írni. Ha adott számú alkalommal azt a felhasználó elrontja, akkor a memória tartalma törlődik, tehát illetéktelenek nem férhetnek hozzá.

Ha a kulcsot a saját PC-hez csatlakoztatjuk, akkor az automatikusan szinkronizálja a fileokat.

A pendriveon lévő programok közvetlenül elindíthatóak és nem szükséges telepíteni azokat, bár az indulás várhatóan lassabb, mint a merevlemezről lenne. Gyakorlatilag egy saját munkakörnyezetet tudunk magunkkal vinni. (A gépen, amin használjuk Windows 2000/XP kell, hogy legyen!)

Nekem a számos előny közül a beépített jelszó védelem tetszik, mert ezt már több ügyfelem is kereste és eddig csak külső programmal tudtam azokat megoldani.

A cikkben szerepel hátrányként, hogy magyar Windows XP-vel lehetnek gondok. Én még nem próbáltam, ha megteszem, beszámolok majd.

Természetesen egy ilyen eszköz használata esetén sem szabad elfeledkezni a mentésről! Az USB tárolók amúgy is sérülékenyek, így feltétlen legyenek meg az adatok még egy helyen!

Mit szabad a szabadságon, és mit nem?

Természetesen az informatikát illetően… 🙂

Sok esetben elkerülhetetlen, hogy a szabadságod alatt is dolgozz. Ellenőrizd az e-maileket, a fontosakat megválaszold, stb. Viszont miután nem a saját hálózatodon, sőt még az is lehet, hogy nem a saját számítógépeden dolgozol, így nem árt tudni, hogy milyen veszélyeket rejt ebben az esetben a munka:

  1. Saját notebookkal
    Viszonylag jó helyzet. Csak arra kell figyelni, hogy a hálózat, amihez csatlakozol, az mennyire biztonságos. Például egy nem titkosított wifi hálózaton, az ott átmenő adatokhoz más is hozzáférhet. De ha egy ilyen kapcsolaton keresztül VPN-en csatlakozol, akkor ez a veszély sem fenyeget.
  2. Internet kávézóban vagy egyéb bérelt gépen
    Ilyenkor már nem csak a teljes hálózati forgalom esetleges lehallgatása a veszély, hanem az ismeretlen programok is, mivel nem tudod, hogy mik futnak az általad használt számítógépen! Akár minden tevékenységet naplózhatják, így hozzáférhetnek a jelszavakhoz és egyéb bizalmas információkhoz.
    Mit ne tegyél?
    – Ne állítsd be levelező klienset a leveleid letöltéséhez!
    – Ne állítsd be a VPN kapcsolatodat a csatlakozáshoz!
    – Ne férj hozzá a jelszavaddal olyan belső információs oldalakhoz, amihez nem feltétlen szükséges!
    – Ne használd az online bankod! (Kivéve, ha annak a jelszava automatikusan időnként változik, bár én ebben az esetben is csak végszükség esetében tenném.) 
    Mit tehetsz?
    – Nyugodtan használj webes e-mail rendszert a leveleid megtekintéséhez.

És végezetül egy jó tanács: ne hagyj magad után semmit a gépen. Én még a böngésző előzményeket is törölni szoktam.

„Garantáltan az első leszel a Google találati listájában!”

Tegnap felhívott egy internetes szaknévsor ügynöke. 48.000 Ft+áfa díjért azt kínálják, hogy 2 évig, 8 kereső (Google, Yahoo, Goliat, stb.) első helyén lesz a cégünk web oldala, 30 kulcsszóra. Persze rögtön le szoktam az ilyen telefonokat tenni, de ez az arcátlanság felkeltette az érdeklődésemet, így rákérdeztem:

– Mi a garancia, hogy én két évig az első helyen leszek?
– Mert mi ezt kínáljuk.
– Mi van, ha mégsem?
– De ott lesz.
– És ha nem, akkor visszakapom a pénzem?
– Biztos, hogy ott lesz.
– Küldje el a szerződést!

El is küldte, amiből nehéz értelmeset kihámozni, de nem látok például pénz visszafizetési garanciát arra az esetre, ha nem így valósulna meg az ígéret.

Ma visszahívott:

– Megkapta az e-mailt?
– Igen, de nem látok benne garanciát. Melyik pontban van?
– Benne van.
– Én nem találtam ilyet. Én, többek között, ezzel a témával is foglalkozom, így biztos vagyok benne, hogy azt Önök nem tudják garantálni, hogy én egy adott szóra az első oldalon legyek például a Google találati listájában. Ehhez nekünk kell a saját oldalunkat úgy elkészíteni, stb.
– Mi szerződésben állunk a Google-lel…
– Az kizárt.
– Adjam a főnököm, aki meggyőzi Önt erről?
(Itt lett végképp elegem.)
– Nem köszönöm. Minket ez a szolgáltatás nem érdekel.
– De…
– Köszönöm. Viszonthallásra.

10 perc múlva visszahív:

– Beszéltem a főnökömmel. Az Önök részéről csak egy dolog fontos, hogy az oldal title-je ki legyen töltve.
– Minket ez a szolgáltatás nem érdekel. Viszonthallásra.

Az egész lényege, hogy ne dőljetek be az ilyen ajánlatoknak! Garantálni senki nem tudja az elsőséget (főleg nem két évre). (Azon túl, hogy felháborító egy egyértelműen hazudik az ajánlatban a fenti cég.)

DOC, XLS vs. PDF

A múlt héten megint többször előfordult, hogy DOC fileokat kaptam e-mail marketing anyagként. Például egy A4-es oldalnyi anyagot egy 3MB (!) méretű fileban. (Próbából PDF-et készítettem belőle, 150KB lett.)

Sőt! Web oldalon is láttam már olyat, hogy ezen keresztül akarnak információt megjeleníteni. Egy A4-es oldalnyi sajtóközlemény tettek ki DOC-ban az oldalukra.

NE!

Nem azt mondom, hogy ezt a partnerek, látogatók nem tudják megnézni. Ma már azt sem mondhatom, hogy ehhez meg kell vásárolni a Microsoft Office csomagot, hiszen minden egyéb irodai alkalmazás tartalmazza a DOC, XLS és egyéb fileformátumok importálásának lehetőségét, továbbá ingyenes megjelenítők is letölthetők a Microsoft honlapjáról.

Egyszerűen ezeket a formátumokat nem erre találták ki! Kényelmetlen a megnyitásuk, lehetnek vírushordozók, így nem szívesen nyitják meg őket. A megjelenítést végző számítógép sok beállításától függhet, hogy hogyan néz ki. Sok esetben tartalmaznak felesleges vagy bizalmas információt is! Én eddig a következőket kaptam:

Volt olyan szerződést DOC-ban, amiben a korrektúrák benne maradtak, tehát meg tudtam nézni, hogy kivel (és milyen áron!) írták korábban alá a szerződést, mivel csak egy előző szerződést módosítottak és küldték el nekem.

Kaptam olyan ajánlatot DOC-ban, aminek az adatlapján benne volt az eredeti készítő neve és cég neve. (Így megtudtam, hogy ki az alvállalkozó, akinek az ajánlatát küldték tovább nekem.)

Nem kaptam, de kaphattam volna, XLS árlistát, amiben a beszerzési árak is szerepelnek és a képlet, amivel az árakat számolják belőlük.

Folytathatnám… Úgy látom, hogy még mindig túl sokat és feleslegesen használják ezeket a fileformátumokat.

Csak akkor küldj vagy jelenítsd meg a web oldalatokon DOC vagy XLS filet, ha azt a másik oldalnak még szerkesztenie kell (kitöltendő űrlap, módosítandó szerződés, stb). Minden más esetben javaslom például a PDF-et.

Ha mégis szükséges a DOC vagy XLS használata, akkor feltétlen győződj meg róla, hogy nem marad a fileban semmi felesleges vagy bizalmas adat!

Színekről

Gondolnád, hogy a színek kezelése nem egy egzakt kérdés?

Pár éve szembesültünk a problémával, amikor egyik ügyfelünk egy jó minőségű színes lézer printert vásárolt és panaszkodott, hogy amit azzal nyomtat az közel sem ad olyan képet, mint az ősrégi tintasugaras nyomtatóval készített változat.

Hogy egy ember egy adott színt milyennek lát rengeteg körülménytől függ. Nem mindegy, hogy a szín, hogyan kerül előállításra: egy monitor “sugározza” azt vagy egy nyomtatott felületről visszaverődő fényt látunk. Ezzen kívül olyan környezeti hatástól is függ, mint a megvilágítás vagy a hőmérséklet, stb.
Ráadásul két megfigyelő sem feltétlen látja egyformának a színeket. Így egy beszkennelt kép vagy egy digitális fénykép a képernyőn teljesen más árnyalatokkal tud megjelenni, ami nyomtatás után szintén eltérő színű lehet.

Ha várható, hogy ilyen jellegű feladatot kell elvégeznetek, akkor szánjatok rá időt, hívjatok szakértőt, aki kalibrálja az eszközeiteket (szkenner, monitor, nyomtató, stb.) Sőt! Beszerzés előtt érdeklődj, hogy egy adott nyomtató képes-e minden színt előállítani. Ha nem csak prezentációk készítéséhez használjátok, hanem tényleg fontos, hogy azt kapd, amit látsz, akkor szükségetek lesz rá!

Megint egy BSA kampány

Előre leszögezem, hogy a jogtiszta szoftverek használatának vagyok a híve!

Mostanában fut a BSA legfrissebb kampánya, aminek kapcsán már több ügyfelem is kérdezett. Egy DM levélben arra kérnek minket, hogy vállalatunk szoftvernyilvántartását küldjük el! (Bár én ezt bizalmas adatnak tekintem és még a hivatkozott törvény alapján sem gondolom, hogy kiadom ezt egy szervezetnek. A minimum, hogy aláír egy titoktartási nyilatkozatot, de postán el nem küldöm neki!)

BSA – Business Software Alliance – Üzleti Szoftverek Szövetsége. A saját web oldaluk szerint a „biztonságos és jogtiszta digitális világ érdekében tevékenykedő, legjelentősebb világszervezet.”

A BSA tagjainak célja nem a büntetés elérése, hanem a felvilágosítás és a használt szoftverek legalizálása. Jelenlegi tagjai: Adobe, Apple, Autodesk, Avid, Bentley Systems, Borland, Cadence Design Systems, Cisco Systems, Dell, Entrust, HP, IBM, Intel, Internet Security Systems, CNC Software/Mastercam, The MathWorks, McAfee, Microsoft, PTC, RSA Security, SAP, SolidWorks, Sybase, Symantec, Synopsys, UGS

A BSA egy egyesület, aminek hatósági jogosítványai nincsenek, így nem végez vizsgálatot vagy házkutatást (még a rendőrséggel együtt sem).
Alapos gyanú esetén a rendőrség és az ügyészség jár el, akiknek munkáját igazságügyi szakértők segítik.

A törvényi szabályozások:

A számvitelről szóló törvény nem ad lehetőséget olyan eszközök használatára, melyek jogellenesen kerültek a társaság tulajdonába és ehhez kapcsolódóan nem illetik meg azon lehetőségek, amelyekre egyébként a törvény lehetőséget biztosít (ilyen például az értékcsökkenés elszámolása). Viszont ez nem jelenti, hogy csak olyan esetben lehet amortizációt elszámolni, ha szoftvert is vásároltunk az eszközhöz!

A szerzői jogi törvény alapján, a szerzői jog tulajdonosai, a szoftverük használatának mértékét és körülményeit ellenőrizhetik. A BSA a tagvállalatai meghatalmazásával rendelkezik, hogy jogsértés esetén érdekükben és nevükben eljárjon. Ezt gondolják levelük alapjának.
 
A szoftverek legalitását a következőkkel igazolhatják a vállalkozások:

  • számla (vagy egyéb beszerzést igazoló dokumentum)
  • licencszerződés
  • eredetiséget bizonyító tanúsítvány (általában matrica)

Én hivatalos szoftvernyilvántartót nem ismerek, így készítettem egyet, amit itt tudsz letölteni XLS (Microsoft Office) és ODS (OpenOffice.org) formátumban. A szoftvernyilvántartáson kívül a szoftvereket szerepeltetni kell a könyvelésben, az immateriális javak között is!

Miután én nem vagyok jogász, sem könyvelő, így javaslom, hogy velük konzultálj a fentiekről! Az én személyes tanácsaim, hogy csak jogtiszta szoftvert használjatok vagy keressetek ingyenes alternatívákat! A BSA levelétől viszont nem kell megijedni!

Megjegyzések

Lehet tenni… 🙂

(Külön köszönet k.-nak, aki inspiráló e-mailjeivel sürgette a feladatot!)

Ide költöztem

Megköszönve Mr.A és a Freeblog szíves vendéglátását, úgy döntöttem, hogy elköltözöm. Legfőbb oka, hogy szeretném kipróbálni egy saját blog működtetését is.

Az elmúlt hetekben próbáltam megtalálni a legjobb formát és így kicsit elmaradtam a bejegyzések írásától, de a következő napokban bepótolom. Közben próbálom, most már élesben, kialakítani az oldal képét is. (Lefordítani a még hiányzó részeket, bekategorizálni a korábbról importált bejegyzéseket, stb.)

Minden megjegyzést szívesen veszek, amire mostantól az oldalon is lehetőség van.