Lapolvasásról

Egy lapolvasó használatánál, hajlamosak a felhasználók annak legjobb minőségét kihasználni és a szkenneléseket úgy végezni. Így néha használhatatlanul nagy file méretet kapva. Pedig fontos meghatározni a szkennelés célját és utána ennek megfelelően kiválasztani a megfelelő minőséget és fileformátumot.

Ha egy kreatív stúdióban a szkennelés célja az anyag további feldolgozása, akkor jogos, hogy a lehető legjobb minőséget használják. Viszont, ha az anyagot e-mailben való elküldés vagy tárolás, archiválás érdekében állítjátok elő, akkor közel sem biztos, hogy egy gyengébb minőség nem megfelelő! Sőt! Miután a gyengébb minőség kisebb file méretet jelent és ez mind e-mailben való küldésnél, mind tárolásnál nagy jelentőséggel bír, célszerű az optimális minőséget választani.

A szkennelésnél a következőket érdemes figyelembe venni:

  • Felbontás. DPI (dot-per-inch, tehát képpont/hüvelyk). A szám minél magasabb annál több pixel van 2,54 centiméterenként, tehát annál finomabb részleteket tárol a kép, így jobb a minősége. A több információhoz nagyobb file méret szükséges.
    Összehasonlító táblázat és példa:
    100 dpi, szürke árnyalatos, tömörített tif: 46KB
    200 dpi, szürke árnyalatos, tömörített tif: 153KB
    300 dpi, szürke árnyalatos, tömörített tif: 328KB
    600 dpi, szürke árnyalatos, tömörített tif: 1185 KB
  • Színmélység. Meghatározza, hogy egy adott képpont hány színből állhat. Általában lehet fekete-fehér; szürke árnyalatos vagy színes 256 színű; vagy több milliószínű. Ebben a sorrendben jelent egyre nagyobb file méretet (mivel az információ eltárolásához egyre több byte szükséges). Ha nem fényképről, hanem hagyományos dokumentumról van szó, akkor egy 256 színű szürkeárnyalatos vagy színes megfelelő kell, hogy legyen.
    Példa:
    200 dpi, szürke árnyalatos, tömörített tif: 153KB
    200 dpi, több milliószínű, tömörített tif: 2710KB
  • Fileformátum. Ami leginkább számít, hogy tömörített vagy nem, és ha tömörített, akkor az milyen módszerrel (veszteséges vagy nem). Persze itt már a későbbi felhasználás is figyelembe veendő. Anélkül, hogy túl sok részletre kitérnék, gyorsan, hogy nagyjából mik az elterjedt, javasolt formátumok és milyen célra:
    TIF – alkalmas fényképhez vagy grafikához. További előny, hogy több oldalas is lehet.
    JPG – leginkább fényképhez alkalmas, grafikához vagy egyéb dokumentumhoz kevésbé.
    GIF – web oldalon megjelenített képekhez, szkenneléshez nem ajánlott.
    PNG – web oldalon megjelenített képekhez, szkenneléshez nem ajánlott.
    PDF – bár nem közvetlenül képformátum, de lapolvasó szoftverek támogatják. Fő előny, hogy megjelenítéshez, nyomtatáshoz majdnem minden gépen rendelkezésre áll az Adobe Reader.

    (Összehasonlító táblázatot nem készítek, mert alapvetően a felhasználás céljához javasolt a fileformátumot igazítani.)

Mindenképpen fontos, hogy a megfelelő felbontást és fileformátumot használjátok!
Ha egy dokumentumot akartok e-mailben továbbküldeni (kvázi fax kiváltása, aminek felbontása 200*100dpi), akkor 200 dpi-s, szürkeárnyalatos, PDF vagy TIF megfelelő formátum.
Ha a dokumentumokat archiváljátok, akkor lehet, hogy érdemesebb a 300 dpi-t választani és esetleg színesen (de elég a 256 színű) archiválni.

0 Responses to “Lapolvasásról”


  • No Comments

Leave a Reply