Monthly Archive for május, 2007

Plugin karnevál – offtopic

Nem szívesen írok másról, mint kis és közepes vállalkozásoknak informatikáról, de most Kobak kérésére közzéteszem a WordPress blogmotor általam legjobbnak tartott pluginjait:

Kategória: antispam
Akismet és Bad Behavior
Comment spam-et ma már minden blog kap, védekezni kötelező. Nekem jelenleg ez a kettő elég és jól működnek.

Kategória: komment/hozzászólás
Subscribe To Comments
A hozzászólásokról tudnak a látogatók e-mail értesítésre előfizetni. Szeretem, ha más blogon van rá lehetőség, így én is telepítettem.

Kategória: statisztika
Google Analyticator
A Google Analytics ingyenes statisztikához szükséges kódot illeszti az oldalba. Nagyon hasznos.

Kategória: design, navigáció
K2
Nem plugin, hanem “téma”. Saját sidebar rendszere van, így sok egyéb plugint tesz feleslegessé. (A 2.2-es WordPressben a Widgets-ek lehetnek hasonlóak, még nem volt időm azt megnézni.)

Kategória: seo
Google (XML) Sitemaps
A Sitemap-hez szükséges XML filet generálja, így a Google (és egyéb kereső, ami használja a sitemap.xml-t) könnyebben tudja felderíteni az oldalt.

Kategória: egyéb
WP-ContactForm
Ennek segítségével tudnak a látogatók üzenetet küldeni nekem. Egyszerű és hasznos.

Kategória: archívum
SRG Clean Archives
Még nem volt időm telepíteni, de egy nagyon impresszív archívumot lehet vele készíteni az oldalra. Bár a K2 archívum oldala is használható.

Amit szeretnék, de még nem találtam megoldást:
Subscribe To Posts: jó lenne egy plugin, amivel a bejegyzésekre is elő tudnak fizetni az érdeklődők. Lehet, hogy ezért üzembehelyezem a FeedBurner-t, mert annak a FeedSmith pluginje segítségével van rá lehetőség.

Elnézést a témától való eltérés miatt! 🙂

Mit látnak az ügyfelek?

Korábban már írtam arról, hogy mennyire fontos, hogy egy ügyféltérben ne elavult számítástechnikai eszközöket legyenek láthatóak.
Arról is, hogy egy bemutató számítógépen mennyire fontos a háttér és egyéb beállítások.
Egy autószervizben láttam minap egy nagyon pozitív példáját a képernyővédő használatnak. Egyik gépen egy látványos, céget is bemutató képernyővédő indult el, amikor a felhasználó ott hagyta a gépét. Ezt az ügyféltérből is jól lehetett látni az elegáns, 19″-os LCD kijelzőn.

Bár ez egy nagyon látványos, animált program volt, de egyszerű, ingyenes eszközökkel is tudtok, egy fotókat automatikusan megjelenítő és időnként cserélgető képernyővédőt beállítani.

Lapolvasásról

Egy lapolvasó használatánál, hajlamosak a felhasználók annak legjobb minőségét kihasználni és a szkenneléseket úgy végezni. Így néha használhatatlanul nagy file méretet kapva. Pedig fontos meghatározni a szkennelés célját és utána ennek megfelelően kiválasztani a megfelelő minőséget és fileformátumot.

Ha egy kreatív stúdióban a szkennelés célja az anyag további feldolgozása, akkor jogos, hogy a lehető legjobb minőséget használják. Viszont, ha az anyagot e-mailben való elküldés vagy tárolás, archiválás érdekében állítjátok elő, akkor közel sem biztos, hogy egy gyengébb minőség nem megfelelő! Sőt! Miután a gyengébb minőség kisebb file méretet jelent és ez mind e-mailben való küldésnél, mind tárolásnál nagy jelentőséggel bír, célszerű az optimális minőséget választani.

A szkennelésnél a következőket érdemes figyelembe venni:

  • Felbontás. DPI (dot-per-inch, tehát képpont/hüvelyk). A szám minél magasabb annál több pixel van 2,54 centiméterenként, tehát annál finomabb részleteket tárol a kép, így jobb a minősége. A több információhoz nagyobb file méret szükséges.
    Összehasonlító táblázat és példa:
    100 dpi, szürke árnyalatos, tömörített tif: 46KB
    200 dpi, szürke árnyalatos, tömörített tif: 153KB
    300 dpi, szürke árnyalatos, tömörített tif: 328KB
    600 dpi, szürke árnyalatos, tömörített tif: 1185 KB
  • Színmélység. Meghatározza, hogy egy adott képpont hány színből állhat. Általában lehet fekete-fehér; szürke árnyalatos vagy színes 256 színű; vagy több milliószínű. Ebben a sorrendben jelent egyre nagyobb file méretet (mivel az információ eltárolásához egyre több byte szükséges). Ha nem fényképről, hanem hagyományos dokumentumról van szó, akkor egy 256 színű szürkeárnyalatos vagy színes megfelelő kell, hogy legyen.
    Példa:
    200 dpi, szürke árnyalatos, tömörített tif: 153KB
    200 dpi, több milliószínű, tömörített tif: 2710KB
  • Fileformátum. Ami leginkább számít, hogy tömörített vagy nem, és ha tömörített, akkor az milyen módszerrel (veszteséges vagy nem). Persze itt már a későbbi felhasználás is figyelembe veendő. Anélkül, hogy túl sok részletre kitérnék, gyorsan, hogy nagyjából mik az elterjedt, javasolt formátumok és milyen célra:
    TIF – alkalmas fényképhez vagy grafikához. További előny, hogy több oldalas is lehet.
    JPG – leginkább fényképhez alkalmas, grafikához vagy egyéb dokumentumhoz kevésbé.
    GIF – web oldalon megjelenített képekhez, szkenneléshez nem ajánlott.
    PNG – web oldalon megjelenített képekhez, szkenneléshez nem ajánlott.
    PDF – bár nem közvetlenül képformátum, de lapolvasó szoftverek támogatják. Fő előny, hogy megjelenítéshez, nyomtatáshoz majdnem minden gépen rendelkezésre áll az Adobe Reader.

    (Összehasonlító táblázatot nem készítek, mert alapvetően a felhasználás céljához javasolt a fileformátumot igazítani.)

Mindenképpen fontos, hogy a megfelelő felbontást és fileformátumot használjátok!
Ha egy dokumentumot akartok e-mailben továbbküldeni (kvázi fax kiváltása, aminek felbontása 200*100dpi), akkor 200 dpi-s, szürkeárnyalatos, PDF vagy TIF megfelelő formátum.
Ha a dokumentumokat archiváljátok, akkor lehet, hogy érdemesebb a 300 dpi-t választani és esetleg színesen (de elég a 256 színű) archiválni.

Ötletek térképek használatához

Egy rendezvényre, a szervező cég, a helyszín megközelítéséhez a térképet egy csatolt képként küldte (108Kbyte). A képet valamilyen ingatlan kereső oldalról szedték le, mert a helyszín megjelölése “Az ingatlan helye” szerepelt. Amúgy a térkép arra volt megfelelő, hogy nagyjából betájolható legyen a megközelítés. Erről jutott eszembe, hogy a térképeket a web oldalakon még ma is sok helyen egy beszkennelt vagy valamilyen online oldalról másolt kép jelenti.

Most nem fogom firtatni ennek szerzői jogi oldalát, mert amúgy ezek felhasználáshoz is engedélyt kell kérni! Inkább a használhatóságot emelném ki! Miután ingyen rendelkezésre áll számos online, ingyenes térkép rendszer, érdemes azokat használni.

Egy közel sem teljes lista, ami rögtön megmutatja cégünk helyét:

Ha e-mailben kell küldened, akkor elég egy megfelelő link (ha túl hosszú lenne, akkor a kul.hu oldalon tudsz egy megfelelő rövidet készíteni), ha az oldaladra kell beágyazni, akkor vagy ki teszed a linket, vagy például a Google esetében ezt be is ágyazhatod.
Sok rossz példa helyett, egy jó: Hunet Kft elérhetőség

Hacsak nem tudtok valami látványos és egyedi megoldást a megközelítésre, akkor használjátok a fentit!

E-mail alapok

Most tényleg nagyon alap információkat írok le, de az elmúlt időben többször tapasztaltam, hogy nem mindenki számára teljesen egyértelmű.

Az e-mailek fejlécéről lesz szó.

Feladó: a feladó mezőbe bárki, bármit beírhat. (Mint ahogy bármikor feladhatok a postán egy levelet másnak a nevében.) Tehát az, hogy egy ismert címről kapsz egy e-mailt még nem azt jelenti, hogy azt az adott feladó küldte. Ha a tartalma nem illeszkedik a megszokott stílushoz vagy bármilyen okból gyanús, hogy nem az általad ismert feladó küldte, akkor kérdezz rá, akár telefonon is! Nem jelenti, hogy a feladó gépét feltörték, hogy az ő nevében érkezik Neked egy levél. Gyakorlatilag sok esetben ez egyszerűen a spamek kategóriájába esik.

Címzett: (ez önmagáért beszél) az vagy azok, aki(k)nek a levél szól.

Másolatot kap: olyan személy(ek), akiket tájékoztat a feladó az adott e-mailről, de nem direkt nekik szól. A címzett(ek) is látják, hogy ki kapott másolatot még az e-mailből, tehát kihez jutott még el az információ.

Titkos másolat: mint előző, de sem a címzett(ek), sem a másolatot kap mezőben szereplők nem értesülnek, hogy erről valaki titkos másolatot is kapott. Ha többen kapnak titkos másolatot, akkor azok egymásról sem fognak tudni.

Bár az elmúlt három mezőben szereplő minden címzett megkapja az e-mailt, de teljesen más a jelentőségük és érdemes ezeket ennek megfelelően használni!

Példák:

  • Meghívót küldesz szét és szeretnéd, hogy a címzettek tudják, hogy kik a résztvevők: mindenki a címzett mezőbe kerüljön!
  • Exkluzív ajánlatot küldesz és nem akarod szétküldeni a címlistámat: az e-mail címek a “titkos másolat” mezőbe kerüljenek!

Tárgy: kitöltendő és lehetőleg az e-mail tárgyának megfelelően. Nagyon nem szeretek olyan e-maileket kapni, aminek nincs tárgya vagy egy korábbi levélre válaszolva, annak tárgya marad meg.

Ha velem levelezel, akkor köszönöm, hogy odafigyelsz a fentiekre! 🙂

Wireless biztonság

Hétvégén egy barátomnak állítottam be az otthoni wireless routerét. Közben megtaláltam a szomszéd titkosítatlan hálózatát…

Erről eszembe jutott egy eset, ami kb. 1 éve történt egy ügyfelünknél:
Szóltak, hogy nem tudnak e-mait küldeni. Kiderült, hogy az internet kapcsolatuk IP címe feketelistára került, mert sok spamet küldtek róla, ezért számos szerver nem fogadja el tőlük a leveleket. Miután a levelező szerverük rendben volt és azon keresztül nem mentek ki ellenőrizetlenül e-mailek, az összes munkaállomás átvizsgálásra került vírusra és egyéb kéretlen programokra.

Ez sem hozott eredményt és kezdett az ügy kínossá válni. Próbáltuk kideríteni, hogy valaki nem vitt-e el notebookot, ami esetleg a vizsgálat időpontjában nem volt. Ennek során jutott a tudomásunkra, hogy az egyik dolgozó egy wireless access pointot helyezett üzembe! (Most tegyük félre a kérdést, hogy egyáltalán miért tehet valaki ilyet!)

Természetesen semmilyen védelem nem volt rajta! Meg is volt lepődve, amikor megtudta, hogy így a szomszédból vagy akár az iroda előtt, egy kocsiból, bárki hozzá férhetett a céges hálózathoz. (A cégvezetés sem örült különösebben…)

Tehát ismét egy emlékeztető: otthon vagy az irodában ne használj titkosítatlan vezeték nélküli hálózatot! A “MAC filtering” (routeren csak az adott hálózati cím engedélyezése) ezen semmit nem segít. Sőt! Vannak egyéb halva született ötletek a kérdésben. Érdemes elolvasni a témában a következő két cikket (angolul):

The six dumbest ways to secure a wireless LAN
Wireless LAN security myths that won’t die

Javasolt a WPA-PSK biztonság használata!